Projekt fenntartás: természet- és környezetvédelemmel kapcsolatos kérdőív

Beszámoló az „Együtt az egészséges életmódért” című projekt
projektfenntartási időszakában történő együttműködésről

Győri Radnóti Miklós Általános Iskola – Iregszemcsei Deák Ferenc Általános Iskola

TÁMOP-3.3.14.A-12/1-2013-0119

A TÁMOP-3.3.14.A-12/1-2013-0119 számú Együtt az egészséges életmódért című projekt lezárása után legalább két tanéven keresztül a tantárgyfejlesztés során kialakított délutáni „Egészség-tudatos életmód” programunkat folytatjuk. A kapcsolattartás a partneriskolával ebben az időszakban is biztosított, hiszen a modern technika eszközei, a személyes találkozók, közös táborozás, versenyek, pályázatok szervezése mind a közös munka zálogai.

Mindkét iskola a környezeti nevelése terén kiemelten kezeli a környezeti fenntarthatóságot, nagy gondot fordít arra, hogy a tanulók mindennapi tevékenységük során képesek legyenek az összetett természeti, társadalmi, gazdasági ellentéteket felismerni és kezelni. Előtérbe helyezzük azokat a tanulásszervezési módszereket is, amelyek tanórai kereteken kívül alkalmat teremtenek arra, hogy tanulóink környezettudatos szemlélete erősödjön. Erre nagyon jó lehetőséget biztosított a fent említett Testvériskolai projekt, melyben tanulóink a személyes találkozás során, valamint a modern technika által biztosított eszközök segítségével kölcsönösen megismerkedhettek a testvériskola természet- és környezet-védelemmel kapcsolatos céljaival.

Mindkét iskola Pedagógiai Programjában szerepel a környezeti fenntarthatóság, természetvédelem.

Az iskolai környezeti nevelés elvei a győri Radnóti Miklós Általános Iskolában:

„A diákok számára olyan oktatást kell az iskolának biztosítani, amelyben hangsúlyt kap a környezettudatos életmód. Változatos módszerekkel kreatív, együttműködésre alkalmas, másokért felelős magatartású, döntéshozásra és konfliktus - kezelésre és megoldásra képes készségeket kell kialakítani. Mindezek megkívánják az új értékek elfogadását.

A fenti célok csak úgy valósíthatók meg, ha hatékony tanulási, tanítási stratégiákat tudunk kialakítani.”

(Idézet Győri Radnóti Miklós Általános Iskola Pedagógiai programjából)

Az iskolai környezeti nevelés elvei az Iregszemcsei Deák Ferenc Általános Iskolában:

Nevelőmunkánk során környezettudatos magatartás és életvitel elsajátíttatására törekszünk, mely elősegíti az élő természet fennmaradását.

Fenntarthatóság, környezettudatosságra nevelés során célunk annak megvalósítása, hogy tanulóink számára a természet és a környezet ismeretén és szeretetén alapuló környezetkímélő, értékvédő, a fenntarthatóság mellett elkötelezett magatartás váljék meghatározóvá.

(Idézet az Iregszemcsei Deák Ferenc Általános Iskola Pedagógiai programjából)

Tanulóinkat képessé kell tenni arra, hogy a tanórán szerzett ismereteiket össze tudják kapcsolni az élet valódi ügyeivel, elengedhetetlen, hogy saját maguk tapasztalják meg a problémákat, azok összefüggéseit és próbáljanak választ találni rájuk, azaz a tanulók legyenek képesek megérteni a fejlődés és a környezet kérdéseinek összefüggését.

A Testvériskolai projektünk fenntartási ideje alatt, a 2015/2016-os tanév végén a tanulók kérdőívet tölthettek ki a természet- és környezetvédelemmel kapcsolatban. 45 db kérdést tettünk fel tanulóinknak a természet- és környezetvédelem, környezettudatos magatartás témakörből. Összesen 89 tanuló válaszolt a feltett kérdésekre. Az Iregszemcsei Deák Ferenc Általános Iskolából 55 tanuló, 61,8%-ban, míg a győri Radnóti Miklós Általános Iskolából 34 tanuló töltötte ki a kérdőívet. Ez a részvételi arány 38,2%-a volt.

A természetfilmeket is érintettük témaként a program megvalósítása során. Filmnézési szokásaikról kérdeztük tanulóinkat: Szoktál-e dokumentumfilmet nézni a természetről? A megadott válaszok alapján mondhatjuk, hogy a válaszadók 20,2%-a gyakran, 68,5%-a ritkán néz természetfilmeket. 11,2%-uk egyáltalán nem néz dokumentumfilmeket a természetről, mert nem érdekli őket.

A környezetvédelem fontos eleme a programnak, az intézmények alapelveinek. Szeretnénk környezettudatos magatartásra nevelni tanulóinkat. Ehhez járul hozzá, hogy tanórákon, illetve szabadidős foglalkozásokon beszélgetünk a környezetvédelemről, és cselekedtetjük tanulóinkat, így téve mindennapi tevékenységgé környezetünk ápolását, a természet védelmét. Kérdésünk arra irányult, hogy vajon a diákok magánbeszélgetései során témaként felmerül-e a környezetvédelem. A bejelölt válaszok alapján megállapíthatjuk, hogy 26,1%-uk beszélget rendszeresen, 10,2%-uk gyakran, és 63,6%-uk néha a környezetvédelemről.

A magyar családok egyre kevesebb könyvet tartanak otthon, ennek oka lehet: érdeklődés-vesztés, az infokommunikációs technológia fejlődése, és térhódítása, a könyvek beszerezhetőségének korlátai (anyagi korlátok vagy a piac nagyvárosokra történő koncentrálása), időhiány – ami kialakítja a „miért vegyem meg, úgysem jut idő rá, hogy elolvassam” magatartást. Kíváncsiak voltunk, hogy vajon a diákjaink otthonában tartott könyvek között vannak-e természettel kapcsolatosak. 24,1%-uknál nincsenek ilyen jellegű könyvek, 60,9%-uknak van néhány darab, és 14,9-uk mondta azt, hogy sok természettel kapcsolatos könyvük van.

Iskolai környezetvédelmi ismeretek gyakorlatban történő alkalmazásának egyik legismertebb módja a szelektív hulladékgyűjtés, melyet nemcsak az iskolában és településszinten kell alkalmazni, hanem fontos nevelési célunk ennek otthoni megvalósítása is. Ezért arra törekszünk, hogy tanulóink otthon is próbálják szelektíven gyűjteni a hulladékot. Erre vonatkozóan is fogalmaztunk meg kérdést. 37 tanuló, a tanulók 42%-a szelektíven gyűjti otthon is a hulladékot. 29 tanuló, a megkérdezettek 33%-a néha igen, néha nem. 22 tanuló, azaz 25% nem gyűjti otthon szelektíven a hulladékot.

A használt étolaj felhasználási szokásaikra vonatkozóan is megkérdeztük tanulóinkat. Legtöbben, 39 tanuló, azaz közel 45% külön gyűjti és elviszi a hulladékudvarba vagy egyéb átvevő helyre. 22 tanuló (25%) üvegbe, flakonba téve dobja kukába. Viszonylag magas még azoknak a tanulóknak az aránya (közel 30%), akik kerti növényekre, lefolyóba, vagy a WC-be öntik a használt olajat.

A tanulók többsége tudja és ismeri, hogy melyek azok a leggyakoribb anyagok, melyekkel szennyezik a természetes vizeket. 74 tanuló (84%) gondolja úgy, hogy a leggyakoribb szennyező anyag az olaj, 48 tanuló (54%) gondolja úgy, hogy a második leggyakoribb természetes vizeket szennyező anyag a műtrágya. Vannak tanulók, akik szerint a kidobott gyümölcsök, zöldségek képezik a harmadik leggyakoribb szennyező anyagot (26%). Papírt a tanulók 21%-a tartja a természetes vizek szennyezőjének.

A savas esők kialakulásának okairól is megkérdeztük a tanulókat. A tanulók közel 40%-a gondolja úgy, hogy a savas esők kialakulásának elsődleges oka a szén-dioxid. 35,2% a kén-dioxidot tartja a savas esők okozójának. 14 tanuló (16%) a metánt tartja felelősnek a savas eső kialakulásáért. Mindössze a tanulók 9%-a szerint az ammóniagáz miatt alakul ki a savas eső.

Az előző kérdéshez szorosan kapcsolódik az a probléma, hogy mely növények érzékenyebbek a savas esőre. A legtöbben úgy gondolják (40%), hogy a gabonafélék a legérzékenyebbek a savas esőre. Viszonylag sok tanuló (31%) tartja a savas esőre érzékenynek a lombhullató fákat. A tűlevelű fák és a gyomnövények érzékenységére a tanulók 30%-a szavazott.

Lényeges kérdés a 21. században a Földet körülvevő ózonpajzs szerepe és védelme. Kíváncsiak voltunk arra, hogy a tanulóink tisztában vannak-e az ózonpajzs szerepével, elhelyezkedésével és tudják-e, hogy mi okozza elvékonyodását. Ki kellett választani több állítás közül azokat, melyek szerintük igaz állítás. Legtöbben, összesen 37 (42%) tanuló gondolta igaznak, hogy az ózonpajzs elvékonyodása növeli a bőrrák kialakulásának veszélyét. Azt a tényt, hogy az ózonpajzs megvédi a Földet a világűr hidegétől a tanulók 27%-a gondolta. De azt is sokan vélték igaznak (25%), hogy az ózonpajzs elvékonyodását emberi tevékenység okozza.

A szmog kialakulási helyéről úgy gondolja a tanulók több, mint fele, hogy a nagyvárosokban alakul ki. Meglepő, hogy a válaszolók 15%-a gondolja úgy, hogy az erdők közelében alakul ki.

A tanulók nagy százaléka (61,4%) tudja, hogy a tengerbe ömlő kőolaj veszélyezteti az élővilágot. Sajnos 14 tanuló (16%) úgy gondolja, hogy a kőolaj lesüllyed a tenger aljára, és ezért nem is veszélyezteti az élővilágot.

Az előző kérdéssel függ össze az a kérdés, hogy szükség van-e a tengeri élővilág védelmére. A tanulók 81,6%-a tudja, hogy védeni kell a tengerek élővilágát. Három tanuló szerint nem kell vigyázni a tengerek élővilágára, mert az emberek a szárazföldön élnek.

A talaj minőgének romlását a tanulók 68,6%-a a műtrágyák használatában látják. 31,4%-uk az istállótrágyát okolja.

Természeti ismereteikre is rákérdeztünk. Azt is szerettük volna megtudni, hogy tanulóink szerint hány madárfaj él Magyarországon. A tanulók 41,4%-a vélte úgy, hogy ez a szám 100 és 200 közé esik. 31% tippelt úgy, 200 és 300 közötti madárfaj él hazánkban. A tanulók 51,4%-a gondolja úgy, hogy a madarakat azért gyűrűzik, hogy vonulásukról gyűjtsenek adatokat. 21% szerint azért gyűrűznek, hogy megtudják hol élnek.

Megkérdeztük, hogy mikor okoz nagyobb természeti kárt a vadász. Legtöbben (56,8%) szerint akkor a legnagyobb a természeti kár, ha rétisast lő le. Legkevesebben gondolták úgy, hogy veréb lelövése a legnagyobb a kár. 12,5% szerint egy madár lelövése nem számít kárnak.

Arra a kérdésre, hogy mikor keletkezik nagyobb zavar az életközösségben, 54,5% a rétisasok kipusztulását nevezte meg, 33% a verebek kipusztulásában látja a nagyobb problémát, de 12,5% szerint nem baj, ha kipusztul egy faj, marad még elég madárfaj.

Az erdők és a fák élettani hatására, fontosságára is kíváncsiak voltunk. Arra, hogy milyen hatása van annak, ha egy meredek hegyoldalon teljesen kivágják az erdőt. A tanulók közel két harmada tudja, hogy kedvezőtlen hatása lesz a fák kivágásának, mert az esővíz akadály nélkül mossa le a termőréteget. 20,7% szerint közömbös, ha kivágják az erdőt, mert úgy gondolják, hogy is újra nő az erdő.

Arra a kérdésre, hogy miért okoz károkat a fakitermelés, legtöbben (55,8%) az árvízveszélyt jelölték meg. 44,2% gondolja azt, hogy eltűnik a termőtalaj.

Megkérdeztük, hogy mi a Vörös Könyv, a három válaszadási lehetőség közül közel azonos arányban válaszoltak a kérdésekre.

Arra a kérdésre, hogy miért kell fákat ültetni, legtöbben az oxigéntermelő hatását jelölték meg. 48,9% a levegő szén-dioxid megkötését tartja fontosnak. 46,6% a pormegkötő hatását is fontosnak tartotta.

Mézhez kapcsolódóan is szerepelt kérdés. A tanulók 80,7%-a tartja az akácmézet a legkiválóbbnak. Legkevésbé jófajta méznek a csalánból készült mézet gondolja.

Ökológiai lábnyomra vonatkozó kérdéseket is feltettünk. Kíváncsiak voltunk arra, hogy hallottak-e az ökológiai lábnyomról. 51,7%-uk hallott róla, közel 18,4%-uknak rémlett valami, a tanulók közel egyharmada nem hallott róla. Azt, hogy mit mutat meg az ökológiai lábnyom, azt a tanulók 56,3%-a tudja, azaz az egy főre eső káros környezeti hatások összessége. 13,8%-uk úgy gondolja, hogy ez egy élőlény lábnyoma. Megkérdeztük, hogy tudják-e, hogy van-e olyan internetes alkalmazás, amelyikkel kiszámítható ökológiai lábnyom. A tanulók 51%-a tudja, hogy van ilyen alkalmazás, de 34% nem tud ilyen alkalmazásról.

Arra a kérdésre, hogy hallottak-e a globális felmelegedésről, a tanulók 60% azt válaszolta, hogy igen, mindössze 7% nem hallott róla.

A 21. század másik környezeti problémája az üvegházhatás. A tanulók 36%-a szerint a szén-dioxid felelős az üvegházhatás kialakulásáért. Viszonylag magas azon tanulók aránya, akik szerint a vízgőz okozza az üvegházhatást. A nitrogént és a metánt a tanulók összesen 18%-a jelölte meg. Az üvegházhatás jelentésére vonatkozóan a tanulók 57%-a tudta a jó választ. Voltak olyan tanulók is (5 fő), akik szerint az üvegházhatás a Föld légkörének lehűlését okozza.

Az előző kérdésekhez kapcsolódva azt tudakoltuk, hogy a Föld klímaváltozása milyen következményekkel jár. A tanulók kicsivel több, mint fele (51,2%) válaszolta azt, hogy az óceánok vízszintje növekedni fog. 23,3%-uk vallja, hogy klímaváltozás megemeli Magyarország hőmérsékletét.

Megkérdeztük, hogy az üvegházhatás és a közlekedés kapcsolatba hozható-e. A tanulók 57%-a mondja azt, hogy igen, 43%-uk azt mondta, hogy nincs összefüggés.

További kérdés vonatkozott arra, hogy van-e a klímaváltozásnak olyan hatása, hogy csökken a Föld eltartó képessége, azaz kevesebb lesz az élelmiszer. A tanulók 63,6%-a mondta azt, hogy csökkeni fog a Föld eltartó képessége.

A következő kérdésblokk az energiahasznosításra, energia fajtáira vonatkozott.

Ki kellett választani a felsorolásból, hogy melyik megújuló energiaforrás. Legtöbben a fát választották (38,6%), a kőolajat a tanulók 37,5%-a választotta.

A háztartásban felhasznált energiákról kérdeztük tanulóinkat. A tanulók többsége (39,8%) szerint a háztartásban a legtöbb energiát a hűtőszekrény, TV és a számítógép működtetése okozza. 27,3% válaszolta, hogy a legtöbb energiát a meleg víz előállítására használjuk fel.

A szélenergiával kapcsolatban azt tudakoltuk meg, hogy a szélgenerátor közvetlenül mit állít elő. A tanulók 57,5%-a véli úgy, hogy villamos energiát.

A következő kérdés a nem megújuló energia fajták ismeretére kérdezett rá. Ki kellett választani a felsoroltak közül a nem megújuló energiafajtákat. Legtöbben (52,3%) az atomenergiát és a geotermikus energiát jelölték meg. Voltak olyan tanulók is, akik nem megújuló energiaforrásként jelölte meg a napenergiát és a szélenergiát.

Ezzel kapcsolatosan tettük fel azt a kérdést, hol érdemes szélgenerátort telepíteni. A tanulók közel 70%-a mondja azt, hogy minél magasabbra telepítik, annál jobb.

Arra a kérdésre, hogy a napelem mikor termeli a legtöbb energiát, a tanulók harmada válaszolta, hogy zivatar előtt, tiszta napsütéses időben. Ennél többen, 40,7% gondolja úgy, hogy zivatar után, tiszta napsütéses időben.

Azt is megkérdeztük, hogy a biomasszát csak tüzelésre lehet-e használni. A válaszokból kiderült, hogy a tanulók egyharmada azt mondja, hogy csak tüzelésre. Ennél többen gondolják azt, hogy tüzelésre és villamos energia előállítására is lehet használni.

Kíváncsiak voltunk arra is, hogy tudják-e tanulók, hogy melyik az az energiaforrás, melynek felhasználásakor nem kerül a környezetbe szennyező anyag. A tanulók 61,4%-a választotta első helyen a napenergiát, 42% a szélenergiát jelölte meg.

A kérdésekre adott válaszok alapján levonhatjuk azt a következtetést, hogy tanulóink többsége tájékozódott a természet- és környezetvédelem témakörben De látnunk kell azt, hogy van még teendők a fenntartható fejlődés, környezetvédelmi nevelés terén. Tudatosítanunk kell tanulóinkban, hogy a Föld és az ember kölcsönhatásban vannak egymással. A globális kulcsfontosságú kérdések hatnak egymásra, a múlt, jelen és jövő összefonódnak. Fontos nevelési feladatunk annak a szemléletnek a kialakítása tanulóinkban, hogy személyes sorsuk és a bolygó jóléte elválaszthatatlan egymástól.

Iregszemcse, 2017.03.09.                                           

                                                                                     Gyócsi Edit igazgató

                                                                                     szakmai vezető