A Braille írás

A tantárgyi fejlesztéshez kapcsolódó foglalkozáson a Braille-írást és a vakok életét is megismerhettük. Kipróbáltuk, hogy milyen az, ha nem látunk semmit és csak a többi érzékszervünkre támaszkodhatunk.
Először megismerkedtünk a Braille-írás történetével, ezután a kivetített Braille-ABC segítségével megpróbáltuk elolvasni, mi van írva a gyógyszeres dobozra, papírpénzre és egyéb tárgyakra.

Tapintással próbáltuk kitalálni, mit adtak a kezünkbe. Kivit vagy teniszlabdát, narancsot, mandarint vagy citromot, milyen termék lehet egy adott csomagoláson belül. Ezután pedig csukott szemmel az ízekre koncentrálva meg is kóstoltuk őket.

Próbára tettük a hallásunkat is. Körben ülve kulcscsomót adogattunk egymásnak, melyet a középen ülő társunknak kellett megtalálnia a hallására támaszkodva. Ez nagyon jó feladat volt, közös koncentrációt és fegyelmet igényelt.

A vakvezetés nevű játéknál párosával vezettük egymást. Egyikünk szeme nyitva, másikunké csukva volt és a terem padsorai között és a kihelyezett akadályokat kerülgetve kellett visszavezetni egymást a helyére. Fontos volt, hogy megbízzunk egymásban, másképp nem működhetett. Ez a feladat mindenkinek nagyon tetszett. Azt hittük könnyebb, de mihelyt lehunytuk a szemünket, másképp „láttuk” a helyzetet. Nagyon nehéz volt vezetni is egymást, nehéz elképzelni, hogy a vakvezető kutyákat hogyan készítik fel erre.

A vakok élete nehezebb, mint gondoltuk. Bár sokszor sajnáljuk őket, mert nem láthatják a természet és a világ szépségeit, ugyanakkor irigylésre méltó az, hogy ők a külsőségeket félretéve tudnak feltétel nélkül szeretni.
Horváth Adél